Egy olyan osztályról kell osztályoldalt írjak, amihez nem sok szál fűzött négy éven keresztül. Viszont élményem, személyes véleményem van szerencsére, de ezt most nem fogom különösebben firtatni, önvédelmi okokból kifolyólag. Na! Vicc. Persze, hogy leírom, mit gondolok. Elvégre ezért kezdtem neki az írásnak…
Valahogy így történt: az osztályban örökké feszült légkör uralkodott, naptól, évszaktól függetlenül, egyszer az osztály és a tanárok között, másodszor az osztályon belüli klikkek között, harmadszor az osztály jótanulói és kevésbe jótanulói között, az osztály és az oszi között… nos, az osztály és a világ között. Az osztályom az abszolút tinédzser életérzéseit élte meg, semmi nem felelt meg, senki nem értett meg. Ezzel nem is lett volna gond, mert, ugye, ez elméletileg a korral jár, de tisztelet jele sem mutatkozott soha: sem tanárokkal szemben, de főleg nem egymással szemben. Continue reading ‘Házi feladat - end of procedure’
Archive for May, 2007
Utoljára akkor írtam ilyen áhítatosan cikket, amikor a Száz év magányt ajánlottam, akkor is nehéz volt megfogalmazni azt, amit bizonytalanul fújt a szél a fejemben. Ami kiváltotta belőlem a kényszert ennek a cikknek a megírására, az a koncerten való részvétel volt, május 8-án.
Egy-egy ilyen esemény után mindig úgy érzem, hogy lehűl kint a levegő, ellágyul körülöttem a világ, általában azt sem szoktam észrevenni, ha a piroson megyek át a főutcán vagy ilyesmi. Ez az állapot, melyet köznyelven „a fellegekben járok” kifejezéssel becéznek, eltart egy-két napig.
Biztos vagyok benne, hogy többen hallgatnak szívesen Goran Bregovićot és néznek hűségesen Kusturica filmeket, és utána hálát adnak azért, mert van a világon cigány kultúra. Bregović zenéjének alapja viszont nem csupán a cigány hagyomány, hanem a balkáni népzenék keveredése, amely a népek közötti összetartást szolgálja.A vonzalmat, amit ez a stílus vált ki a hallgatóból, egy interjúban fogalmazta meg Bregović, melyben azt mondta, hogy ez a zene agresszivitás közvetitése, agresszivitást dob a nézők közé, akikben elnémíthatalan táncolási vágyat okoz. Az agresszivitás a népi ihletésből adódik, a nyersességből, durvaságból, mely erőteljes érzelmeket fejez ki gátlástalanul és ösztönösen. Continue reading ‘profán elmélkedés a hang lelkéről-Tales and Songs for Weddings and Funerals’
Június 2-án, szombaton indulunk túrázni Fodor Pityura és mindazon bartókosra emlékezve, akik túl korán távoztak el közülünk.
Pityu barátunk 1994-ben ballagott velünk együtt, addig is és azután is rengeteget túráztunk, keresztül-kasul bóklásztuk a
Kárpátokat. Sajnos az egyetem elvégzése után súlyos munkabalesetet szenvedett, és 2003-ban születésnapjára már virágot vittünk a sírjához. Együtt utoljára a Radna-Világos távon túráztunk, ezért is neveztük el róla ezt a gyalogtúrát.
Szombaton reggel 4,38-kor indulunk vonattal Radnáig. A Solymosi várnál napfelkelte és reggeli után folytatjuk túránkat a Világosi várig. Ez kb. 40 km., de inkább 10 órányi gyaloglást jelent pihenõkkel együtt.
A Világosi várnál vacsorázunk és 19,57-kor indulunk vissza Temesvár fele, 23 órakor garantáltan mindenki zuhanyozhat már otthon.
Hozhattok barátot, családtagot, kutyát, bárkit akivel szívesen nosztalgiáztok, beszélgettek, gyalogoltok egy napig.
További részletekkel állok rendelkezésetekre szoverdfi@gmail.com címen vagy a 0721-015486-os telefonszámon.
Szövérdfi-Szép Zoltán
[page_polls]
Amikor 2002-ben először mutatták be a Rose Red cimű horrorfilmet, senki sem gondolta volna, hogy ez egy igazi történetből fakadó horrorfilm. Sikere nem csak hirnevének köszönhető, hanem Stephen King fantáziájának is.
Gyermekkorában látta a “Ripley`s believe it or not” cimű komédiában először a házat, ami később úgy szerepel a filmben, mint Rose Red. Felnőttként visszaemlékezett és megvalósitotta terveit.
A történetnek egy plussz érdekességet ad az a tény, hogy magát a filmet tényleg egy kisértetjárta házban forgatták és ezt a forgatók is bizonyitották.
[coolplayer width=”420″ height=”360″ autoplay=”false” loop=”true” download=”hide”]
http://youtube.com/watch?v=tgk_6GUl1T8
[/coolplayer]
A Seattle-i Rose Red villa évek óta elhagyatott, a lakók pedig azt vélik, hogy a házban furcsa dolgok történnek, amióta a ház tulajdonosa, egy Seattle-i milliomos felesége, Ellen Rimbauer, elhagyta az élők világát. A feleség halálakor a villa nem készült el teljes egészében, ezért Ellen lelke addig nem nyugszik, amig a ház nincs teljes mértékben befejezve. Continue reading ‘Rose Red’
Idén is megszervezésre került az ellengólyabál ,rengeteg hibával és baklövéssel de mégis csak megszületett! Dicsőségére váljék a IX társadalom tudomány osztálynak, aki egyedül vette fel a harcot a munkálatokkal és szervezte meg a XII-esek ugymond búcsúztatójat! Rengeteg hibát lehet a szervezésre fogni, kezdve az első próbától, ahol nem volt előre kipróbálva az almát tartó zsinór strapa biró képessége, ezért már az elején csúszások voltak tapasztalhatók. A következő próba sem ment zökkenő mentesen ugyanis az asztal amelyen a sandwich alapanyagok voltak elhelyezve túl kicsinek bizonyult és a párok nem igazán fértek hozzá(lett is aztán nagy tolakodás).A harmadik próbánál a párok V.Jancsit kellett elcsábitsák, bátran állithatom ez tetszett a legjobban a versenyzőknek és a nézők táborának is. Continue reading ‘Könnyű kritika nehezen emésztőknek’
Mivel a The Rolling Stones idén hozzánk is el fog látogatni, szükségesnek érzem, hogy elmondjak nektek pár dolgot róluk.
A The Rolling Stones, amint mindenki tudja már, egy angliai együttes, mely része volt az „angliai inváziónak” az 1960-as évek elején. Az együttes Londonban alakult 1962-ben, alapító tagjai Mick Jagger, Brian Jones és Keith Richards. Első éveiben az együttes bluest, R&B-t és rock and roll-t zenélt, majd countryval, psychedeliaval, reggaevel, és discoval próbálkoztak. Stílusuk már akkor egyedi volt, sokan próbálták utánozni, megközelíteni, nem sok sikerrel. Már az 1969-es amerikai turnéjuk után, sikerült megkapniuk „A világ legjobb rock and roll együttese” címet. Continue reading ‘The Rolling Stones’
Figyelem! A következő cikk olvasását 18 éven aluliaknak, 18 éven felülieknek, valamint 18 éveseknek nem ajánljuk. A cikk tartalmaz abszolút lényegtelen elmélkedéseket, nyavalygásokat, és teljesen béna poénokat (ha egyáltalán lehet azokat poénnak nevezni).
Bármilyen hasonlóság élő vagy halott személyekhez tisztára véletlenszerű… Continue reading ‘BLA, BLa, Bla (és bla), Avagy Mesélgetések a mindennapokról’
Tra-la-li tra-la-la… éz közeledvén a Szent Vakációhoz(YES!) megkérdezek egy pár embert, hogy mi volt a legrosszabb illetve a legjobb emléke ebből a suli évböl… Az agy funkciók totális igénybe vétele(hahaha) után a következő okos(?!?) válaszokat kapom:
Rossz vs. Jó
Mi volt a lejobb dolog ami tőrtént veled ebben az évben?
E.Iza.- Megtanúltam lógni.
L.Józsi:- Már nem emlékszem, de nagyon szeretnék emlékzeni…
E.Iza.- Az NVP kampány. De tényleg! Négy év alatt amit itt voltam, ez volt a legjobb dökös kampány.
IXTT - Szünetekbe kártyázás.
T.Iza.- Bartóksztár.
Gy.Ákos.- Összejöttem egy JÓ csajjal.
B.Anna - Az ellengólyabál.(?!?)
Gy.Hajni.- Hogy megismertelek téged…
R.Ági.- A jó dolog az, hogy kevésszer mentem tornaórákra, ja és még egy jó dolog……..nem tanulok kémiát, fizikát, bioszt, es mateket:D
V.Jancsi: az Ellen-gyólya bál volt. ez a az év tetöpontja, amikor ereztem, hogy csinálhattam valamit az iskolámért, valahogy hálás lehetek a sok év tanításért és lehetek aktív. Mondjuk az nem is számit, hogy jöt ki, a fontos az, hogy csináltam valamit!
R.Enci: Elég jó volt az idén, de jobb is lehetet volna. Túl unalmas volt, és tól sokat kértek a tanárok is… a többit nem mondom. Continue reading ‘Mit Mondsz te most, hogy majdnem vége…’
A tanév vége közeledik, mindenki már a napokat számlálja a naptárban, a vakáció csodálatos és szabadságot ígérő szavát betűzgeti. Az idáig vezető út azonban hosszú, változatos és megújuló volt az iskola közösségének. Az év vége számvetést, mérlegelést és kiértékelést jelent. A 2006-2007-es tanév változásairól és jelentőségéről kérdeztem Virginás-Tar Judith igazgatónőt.
